Az alábbi eset a minap történt meg egy nagyon kedves blogger-társammal, teljesen friss még meleg:
"Ma reggel 7-kor arra ébredtem, hogy csöngetnek az ajtón. Ki lehet az ilyenkor? Postás bácsi volt egy csomaggal. Ajjjjjajjj, csak nem??? de! Megjött a ruha, a szívem majdnem kiugrott az izgalomtól. Rengeteg időnek tűnt amíg sikerült kihámozni a csomagolásból. Megláttam az anyagot, és rögtön tudtam... Ez nem az. De még nem hittem el. Aztán rövid perceken belül kiderült hogy ez nagyon nem az. Szóval ennyi. Újabb leckét kellett megtanulnom az élettől - amit eddig ezek szerint nem sikerült - CSODÁK NINCSENEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"
Most már nem felejtem el soha többet. Tanulópénz megfizetve. Ezennel indul a menyasszonyi ruha keresés projekt, én sem maradok ki abból hogy szalonokból szalonokba járjak. (http://eskuvo-fogyokura-eletmod.blog.hu/) "
Kedveskéim! Tudom, hogy manapság igen elterjedt az internetes vásárlás. Tudom, hogy kényelmes és olykor még olcsóbb is, de...
De egy ilyen volumenű eseményt, mint a menyasszonyi ruha vásárlása (kölcsönzése) nem lehet, nem szabad a személyes jelenlét nélkül lebonyolítani. Mielőtt kifizeted, azt a ruhát Neked látnod, fognod, érezned, viselned kell, mert különben úgy jársz, mint szegény t.sz. - a bloggertárs (a szerk.).
Remélem Te is megtanultad!
Most pedig sietve írok egy levelet t.sz.-nek és felajánlom a segítségemet!
